Ha a kisgyerek éjszaka száraz, kínzó köhögésre riad fel és fullad, valószínűleg kruppos rohama van. A tünetek nem csak ijesztőek, különösen a legkisebbeknél veszélyesek is. A virális croup (laryngitis subglottica) évente több ezer gyereket támad meg.
Hogyan ismerhető fel a krupp?
A kruppos fulladásra a legjellemzőbb, hogy általában éjszaka, sokszor váratlanul alakul ki a belégzési nehezítettség. A gyerek ugató, száraz köhögést hallat. A tüneteket a légcső beszűkülése okozza. A légcső nyálkahártyája ilyenkor főként a hangszalagok alatti területen duzzad meg.
A levegőért küzdő gyerek sokszor sír, nyugtalan, erőlködve köhög, öklendezik, néha hány is. Az izgalom a szervezet oxigénigényét fokozza, így a helyzet rosszabbodik.
A belégzési hang száraz, hangos. Ugyanis az asztmával ellentétben, amikor a kilégzés nehezített, a krupp esetében a belégzés akadályozott. A fokozott légzési munkát a mellkas lágyabb részeinek behúzódásai jelzik, ezek a kulcscsont felett, a rekesz mentén, a mellcsont alsó szakaszán és a bordaközökben látszanak. A betegség veszélyét az oxigén hiánya, a szervezet kimerülése vagy akár a légút teljes elzáródása, fulladás jelenti.
Mi okozza a légút szűkületét?
A gyulladást légúti vírusok okozzák, amelyek tönkre teszik a nyálkahártya felszínét, amely így kiszárad, nem tudja betölteni védekező funkcióját, nem tud tisztulni.
A kruppos roham ezért a vírusos náthás megbetegedések első jeleként, teljesen váratlanul szokott jelentkezni. A fertőzés nem feltétlenül jár lázzal. Az első éjszaka után a roham még egy-két napon át megismétlődhet.
Gyakrabban jelent problémát és rohamot, ha a gyerek a mintegy 200 náthavírusból többre is érzékeny. Az érzékenység oka nem pontosan tisztázott. A vírus valamilyen összetevője játszhat szerepet abban, hogy fertőzésre a nyálkahártya sérül, kiszárad. Mindenesetre nem allergiás reakcióról van szó, sőt az allergiára használt antihisztaminos szerek nemhogy nem használnak, de a nyálkahártyát tovább szárítják, a gyerek állapotát rontják.
Egy-egy vírus többször is megbetegítheti az embert, ezért a krupp a gyermekkor alatt többször is előfordulhat. Ötéves kor alatt, főként a közösségbe kerülés kezdetén gyakoribb, mint ahogy a náthás betegségek is.
Egyelőre nem tudjuk megmondani, miért pont adott vírus, és miért pont az érintetteket támadja meg. Nincsenek biztos adatok az örökletességet illetően sem.
Kit kell krupptól féltenünk?
Minél kisebb a gyermek, légutai is annál kisebb keresztmetszetűek, így hamarabb alakul ki a légút szűkülete, mivel a duzzanat viszonylag nagyobb. Ezzel van összefüggésben, hogy ők korábban riasztják szüleiket köhögésükkel éjszakai álmukból.
Különösen veszélyes ez a betegség a 3 éven aluliaknál, amikor a légcső még annyira szűk, hogy a körbefutó nyálkahártya mindössze 1 mm-es duzzanata 70%-kal szűkítheti a légutakat.
Az arra hajlamos gyerekeknél a legelső kruppos fulladásos rosszullét általában 5-6 éves korig lezajlik, mivel legkésőbb ilyen idős korukig már biztosan találkoznak valamilyen azt kiváltó náthavírussal. A gyerekközösségbe kerülő kruppos gyerekeknek hamarabb és gyakrabban van esélyük találkozni kiváltó kórokozóval.
Az idősebbeknél inkább a hajnali órákra tolódnak ki a rohamok.
A betegség 12-14 éves korig jelentkezhet, eztuán a légutak átmérője már kellő nagyságú ahhoz, hogy nyálkahártya-duzzanat ellenére is biztosítsák a megfelelő légcserét. Másrészt ekkorra az immunrendszer is megfelelő védettséget alakít ki a kruppot okozó vírusok ellen. Elvileg egyébként felnőtt korban sem kizárt a kruppos fulladás, de nagyon ritka.
Első teendők...
a rohamtól és a gyermek életkorától függően az orvos értesítése, valamint a légutak mihamarabbi lehűtése. A hideg nyálkahártyában ugyanis összehúzódnak a vérerek, és azonnal csökken a duzzanat. Hideg levegőt kétféleképpen juttathatunk a légutakba. Hideg időben kinyitjuk az ablakot, a gyereket gyorsan meleg takaróba tesszük. A gyerek addig lélegezze be a hűvös, párás levegőt, amíg a roham teljesen meg nem szűnik. Eközben meg kell nyugtatni a gyereket, és néhány korty folyadékkal is meg lehet itatni.
Egyszerűbb és további megfázás nélküli módszer, ha hideg párásítót tudunk bekapcsolni, és a kruppos beteg az abból kiáramló levegőt szívja be.
Otthon a gyakorlott szülő az orvos által felírt szteroidos kúpot is beadhatja gyermekének, de számos mellékhatása miatt csak indokolt esetben, és mindig a szigorú használati előiratnak megfelelően alkalmazva.
Ha nem válik szabaddá a légzés, visszatérnek a tünetek, kórházi kezelésre van szükség. Nem szabad félni a kórháztól, a gyerek is tapasztalni fogja, hogy a kezelés nem jár fájdalommal.
Kezelés
Az egészen kis gyerekeket még nagyon szűk légutaik miatt szinte minden alkalommal kórházba kell vinni, az orvosnak látnia kell. Akkor is ez a teendő, illetve mentőt kell hívni, ha viharosak a tünetek.
A gyermek ellátását valamennyi kórházban el tudják kezdeni - váladékoldó gyógyszereket lélegeztetnek be a gyerekekkel -, indokolt esetben gyermek-intenzívosztályra szállítják. A nehezen légző gyerekeket beutaló nélkül, sürgősséggel veszik fel a budapesti Szent László Kórházba vagy a megfelelő megyei intézetbe.
A kórházi kezelésnél a belélegzett gyógyszerek gyorsan tágítják a légcsövet. Fontos, hogy a tünetek rövid ideig tartsanak, a kezelést minél előbb elkezdjék. Ha a tünetek már hosszabb ideje tartanak, a gyerek kimerül, vagy olyan szűkké válik a légút, ami súlyos oxigénhiányt jelent, főként az agy számára. Ezért lehet szükség a jól felszerelt intenzív osztályokra.
Ha egy gyereknek 4-5 éves korára is még gyakori, de viszonylag enyhébben lefolyó kruppjai vannak, akkor javasolható az otthoni kezeléshez gyógyszerporlasztó használata is. Ezzel a készülékkel enyhén sós Salvus vizet, váladékoldót lehet a légutakba juttatni, ami nedvesíti és hűti a gyulladt nyálkahártyát. A módszerrel tágul a légút, és gyorsabban gyógyul a vírus által szárazzá tett nyálkahártya.
A kruppos gyerek két epizód - roham - között egészséges. Sem állandó gyógyszerekre, sem különleges vizsgálatokra, sem allergia-tesztekre, sem barlangkezelésre vagy környezetváltozásra nincs szükség. A légúti betegségek így a krupp lehetősége is csökkenthető viszont, ha a fűtési időszakban a családban gondoskodnak a szoba levegőjének a párásításáról, ha a hajlamos gyerekek kerülik a náthás betegeket, és ha nem dohányoznak körülöttük.
Amennyiben a szülők többet szeretnének megtudni a betegségről, Budapesten, a Szent László Kórházban munkanapokon délelőtt működő krupp-ambulanciáján (telefon: 061/455 8100) kaphatnak bővebb felvilágosítást. |