A lányomnak másfél éves korában volt az első lázgörcse. Akkor neurológiai vizsgálatot végeztek, hogy megállapítsák, nem epilepsziás-e. Szerencsére nem volt az. Kapott is egy kúpot, amit görcs esetén kell beadni neki. Sajnos azóta többször is volt lázgörcse, de szerencsére mindig kéznél van a gyógyszer, és így két-három perc alatt túl van rajta. Azt viszont megfigyeltem, hogy mindig a lázcsillapító kúp beadása után alakul ki a görcs. Mi történhet, ha éjszaka nem veszem észre a lázat és azt, ha görcsöl? Elkerülhető-e a lázgörcs, ha nem csillapítjuk a lázát? Igaz, hogy minden egyes lázgörcs esetén károsodnak az agysejtjei? Ha szeretnénk még egy gyereket, vajon nála is számíthatunk fokozott görcshajlamra? (Zs. Éva)
Először is szeretném leszögezni a legfontosabbakat:
– A lázgörcs – legyen bármilyen ijesztő és szörnyű élmény – nem okoz sem maradandó károsodásokat, sem egyéb szövődményeket a későbbiekben.
– Nem azonos az epilepsziával – erre a betegségre ugyanis a láz nélkül fellépő görcsök jellemzőek.
– Nem öröklődik.
– A gyerekek kinövik, hat-hét éves kor után végleg elmaradnak a lázgörcsök.
Tehát nem igaz, hogy a lázgörcs során károsodnának, sőt elpusztulnának az agysejtek! A lázgörcs abból adódik, hogy egyes esetekben a láz a még fejlődésben lévő idegrendszerben olyan izgalmi állapotot vált ki, ami az idegpályákra terjedve kóros aktivitást indít el, ez nyilvánul meg a görcsroham idején tapasztalható rángásokban.
A lázgörcsnek nem hosszú távú, hanem magával a görcsrohammal járó kockázata van, hiszen az öntudatlan kisgyerek elharaphatja a nyelvét, félrenyelheti nyálát, légúti váladékát, tehát az elsősegélynyújtás során elsősorban ezt kell megakadályozni. Ugyanakkor az is tény, hogy az idegrendszer kóros reakcióját maga a láz váltja ki, tehát a csillapítása is lényeges. Semmilyen összefüggés nincs ugyanakkor a lázcsillapító beadása – akár kúpról, akár folyadékról vagy tablettáról legyen szó – és a görcs kialakulása között. A tapasztalat azt mutatja, hogy a görcsök az arra hajlamos gyerekekben a láz csökkenő szakaszában lépnek fel, akár csillapítják a lázat, akár nem. Tehát az Ön tapasztalata, miszerint a lázcsillapító kúp beadása után lépett fel a görcs, csak a két dolog egymástól független egybeesésének köszönhető. Ugyanakkor a lázat azért fontos csillapítani, mert minél rövidebb ideig áll fenn a láz, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy görcsöt okozzon. A lázgörcsre hajlamos kisgyereket éppen ezért nem szabad magára hagyni, mert kiszámíthatatlan, hogy nem szorul-e például váladékszívásra, hasra fordításra. Jól teszi, ha mindig mindenhová visz magával lázcsillapítót. Állandó, megelőző gyógyszeres kezelésre csak kivételes esetben van szükség. Ma már csak elvétve látják ezt valóban szükségesnek és indokoltnak a szakemberek. A Szent László Kórházban működő gyermekneurológiai rendelésen szívesen megvizsgálják a kislányt, és tanáccsal látják el Önöket. Ne csüggedjen, kislánya nemsokára hároméves lesz, és néhány év múlva túljut a lázgörcsös koron. Nem lehet előre tudni, hogy a további gyerekek is hajlamosak lesznek-e a lázgörcsre, az viszont tény, hogy a későbbi szellemi képességeket nem rontó, csupán átmeneti bajról van szó. |