Röviden
Lappangási ideje 7–14 nap, cseppfertőzéssel terjed. A bőrön előbb kicsi, kerek, piros foltok, majd ezekből kialakuló víztiszta, majd sárga közepű (gennyesnek tűnő) és fokozatosan beszáradó hólyagok jelennek meg. Az egész testet elboríthatják, és viszketnek. Jellemző, hogy kezdődő és gyógyulófélben levő kiütéseket is látunk egyszerre. Ha már valamennyi pörkösödik, a gyerek nem fertőz többé. Ritka a magas láz.
Kezelés: általában nem szükséges. Nem ajánlatos az úgynevezett hűsítő rázókeverék használata, mert elősegíti a kis sebek bakteriális felülfertőződését. Adjunk természetes anyagból készített, szellős ruhát a gyerekre, és zuhanyozzuk le mindennap. Tévhit, hogy a kiütéseket nem érheti víz! Az erős viszketést antihisztamin-tartalmú gyógyszerrel is csökkentheti az orvos. Létezik ellene oltás is, ennek költségét a szülő viseli.
Házi gyógymódok: figyelemeltereléssel, szabadtéri programokkal próbáljuk elvonni a gyerek figyelmét a vakarózásról. Segíthet a Rhus Toxicodendron nevű homeopátiás gyógyszer, amely csökkentheti a viszketést.
Mikor múlik el? Két hét otthoni ápolásra számíthatunk, de kirándulni, kertbe menni szabad, feküdni nem kell.

Lappangás, kiütések
A védőoltásoknak köszönhetően ma már csak ritkán találkozunk mumpszos, kanyarós beteggel a rendelőkben. A bárányhimlőn viszont továbbra is átesik a közösségbe kerülő gyermekek többsége. Olyannyira fertőző, hogy az egy légtérben tartózkodók kilencvenöt százaléka elkapja. A lappangási idő két-három hét, s már ezalatt is cseppfertőzéssel terjed kórokozója, a varicella zoster vírus, s egészen addig fertőző marad a hólyagváladék, amíg a kiütések be nem száradnak. Ez a folyamat általában két hétig tart, ezalatt ne vigyük közösségbe a gyermeket.
Először halványpiros foltocskák keletkeznek, majd közepükön víztiszta hólyag jön létre. A hólyag rövidesen zavarossá válik, kifakad, majd pörkkel fedett seb alakul ki a helyén. Igen jellegzetes, hogy a hólyagok az egész testet elborítják, s egyszerre többféle stádiumban levő kiütések láthatók: a beszáradófélben levők mellett újabbak is jelentkeznek egy teljes hétig. A bárányhimlő az esetek többségében simán gyógyul, az viszont intő jel, ha a hólyagok körül nem alakul ki a jellegzetes piros udvar, s csak egyféle kiütés látható – ilyenkor igen súlyos lefolyású a betegség. Előfordul, hogy még hónapok múlva is látszanak fehér foltok a kiütések helyén. Valódi hegek csak az elvakart hólyagokból lesznek.
A bárányhimlő vírusa az egyik legnagyobb életművész a világ teremtményei közül. Míg a legtöbb kórokozó a légtérbe kerülve rövid időn belül elpusztul, a varicella zoster nagy távolságokat képes megtenni, és hosszú időn át életben marad akár a használati tárgyak felületén is. A beteggel egy légtérben tartózkodók hetven-kilencven százaléka elkapja, ha még nem volt bárányhimlős. A vírus akár két-három hétig is lappang a betegben, mire megjelennek az első kiütések. A betegség már ebben az időszakban fertőz, egészen az utolsó hólyag leszáradásáig. A kiütések fokozatosan jelennek meg, s jellemző, hogy a beteg testén egyszerre többféle stádiumú kiütés látható. Először csak piros foltokat látunk, a következő fázisban a foltok közepe kiemelkedik, átlátszó, víztiszta folyadékkal telt hólyaggá alakul. A hólyagok ezután leszáradnak, s ha nem vakarta el a beteg, nyom nélkül eltűnnek. Előfordul, hogy csak néhány pötty jelenik meg, másnak az egész teste tele, akár a száj nyálkahártyájára és a szemére is juthat. A pöttyösség időszaka nagyjából hét-tíz napig tart, de csak az első napok igazán kellemetlenek. A betegség ugyan elmúlik, de a vírus nem adja meg magát ilyen könnyen: ugyanúgy, mint közeli rokonai, tartósan megtelepedik a szervezetben. Sok-sok évvel később újra "munkához láthat", ilyenkor már nem bárányhimlőt, hanem övsömört okoz. Ez korántsem olyan gyakori betegség, mint a bárányhimlő. Leggyakrabban ötvenéves kor felett jelenik meg, legyengült szervezetben, stressz vagy lázas betegség esetén. Ilyenkor ismét elszaporodnak a vírusok, és az idegrostok mentén a bőrbe jutnak. Az érintett idegrostok által ellátott bőrfelületen övszerűen hólyagok jelennek meg, és jelentős kísérő tünet a fájdalom. A betegség csak a hólyagok váladékával fertőz.

Gyógyítás
A bárányhimlős gyerekeknek nincs szükségük gyógyszerre, kivéve azokat, akiknek sérült vagy legyengült a védekezőképességük. Régebben úgy tartották, hogy a bárányhimlőst nem szabad mosdatni. A mai ajánlás szerint kifejezetten szükséges a zuhanyozás. Szappant is nyugodt szívvel használhatunk, mert ilyenkor a sebfertőzés lehetősége miatt még jobban ügyelni kell a tisztaságra. A kiütéseket semmivel sem szabad bekenni, még a közkedvelt hűsítő rázókeverékkel vagy más, viszketést csillapító kenőccsel sem, mert könnyen sebfertőzéses szövődmény alakulhat ki. A viszketés csillapítására legfeljebb mentolos hintőport használjunk. Mivel a száj nyálkahártyáján jelentkező kiütések nyílt sebek, evés közben kellemetlen, fájdalmas érzést is okozhatnak.
A bárányhimlőre nem jellemző a magas láz, ennek ellenére előfordulhat, hogy akár 39 fokig is felszökik a test hőmérséklete.
Fontos tudnivaló, hogy a bárányhimlős gyermek lázát egy májkárosodást okozó ritka szövődmény veszélye miatt nem szabad sem Kalmopyrinnel, sem Aspirinnel csillapítani. Helyette szükség esetén Panadolt vagy Amidazophent adhatunk. Vegyük figyelembe, hogy a láz a szervezet védekező reakciójának része, a gyógyulás szolgálatában áll, ezért csak a magas, rossz közérzetet okozó lázat csillapítsuk.

Életre szóló védettség
Védettséget szerez, aki egyszer már átvészelte a bárányhimlőt. Ennek ellenére előfordulhat, hogy felnőttkorban övsömör alakul ki, amit ugyanaz a vírus okoz. A kórokozó ugyanis a betegség lezajlása után visszamarad az idegdúcokban, s különféle hatásokra újból aktiválódik. A kiütések ilyenkor az idegek mentén vagy hosszában a végtagokon, övszerű elrendeződésben jelennek meg, s igen fájdalmasak. Idős korban gyakori, de gyermekeknél is előfordul. Míg a bárányhimlő cseppfertőzéssel és a hólyagváladék révén is fertőz, az övsömörnél csak ez utóbbitól terjed a betegség.
Gyakori, hogy az allergiás bőrkiütést összekeverik a bárányhimlővel. Ennek az a magyarázata, hogy a betegség nem egyformán súlyos formában jelentkezik mindenkinél, s ha csupán néhány hólyagocska bukkant fel, nehéz elhinni, hogy ez is bárányhimlőnek számít – miközben a szomszéd gyereknek még a szemhéján is több kiütés látható egymás mellett.

Védőoltás
Aki nem biztos abban, hogy volt-e bárányhimlős, a tervezett várandósság előtt végeztessen ellenanyag-vizsgálatot. Ha ugyanis az anya még nem volt bárányhimlős, és éppen a szülés előtti öt napon belül betegszik meg, újszülöttjénél súlyos lefolyású bárányhimlő alakulhat ki, hiszen nem kapta meg a védőanyagokat a méhlepényen keresztül. Éppen az ilyen nem várt bonyodalmak megelőzésére alkalmas a bárányhimlő elleni, választható védőoltás, ami a fenti eseten kívül olyanoknak is ajánlott, akiknek az immunrendszere valamilyen oknál fogva nem képes a hathatós védekezésre.
A bárányhimlő elleni oltást azért fejlesztették ki, mert bizonyos súlyos, krónikus betegségek (leukémia, tumorok, és olyan állapotok, amikor az immunrendszer működését gyengítő kezelést kell alkalmazni) esetén a bárányhimlő akár halálos is lehet. Ezeket a betegeket, ha állapotuk engedi, feltétlenül be kell oltani. Ha a beteg maga nem oltható, az őt gondozó, az őt körülvevő családtagok oltása szükséges – ha még nem estek volna át korábban bárányhimlőn. A varicellavírus kárt okozhat a magzatban, ezért azok számára is ajánlott az oltás, akik nem estek át a betegségen, és gyereket szeretnének vállalni. Mivel az oltóanyag élő, legyengített kórokozókat tartalmaz, az oltás után három hónapig várni kell a teherbe eséssel. Ha a leendő kismama nem emlékszik, volt-e már bárányhimlős, két lehetőség közül választhat. Az egyik, hogy egy vérvétel árán ellenőrizteti, jelen van-e az ellenanyag a szervezetében (ez ügyben többek között a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Vírusdiagnosztikai Osztályán érdeklődhet). A másik út, hogy beoltatja magát. A szakemberek szerint ez akkor sem ártalmas, ha az illető már volt bárányhimlős.
A bárányhimlő elleni oltást egészséges gyerek is megkaphatja, ha a szülei meg akarják óvni a betegségtől. Ennek feltétele, hogy betöltse a kilenc hónapos kort. Más, szintén élő vírust tartalmazó (kanyaró, rubeola, mumpsz, gyermekbénulás) vakcinával egyidőben, de más helyre is beadható.

Trükkök vakarózás ellen
Ha elvakarják a sebeket, maradandó hegek alakulhatnak ki, ezért próbáljuk olyan elfoglaltsággal lekötni a kis betegek figyelmét, ami a kezüket is igénybe veszi. Ha nagyon viszket, inkább szorítsa rá a kezét a bőrére.
– Festés, gyurmázás, sóliszt-gyurmázás
– Kivagdosott képekből ragasszunk és írjunk egyedi mesekönyvet! Már a kicsik is remek történeteket tudnak kitalálni.
– Ha nem lázas és elesett, vigyük a szabadba! A bogarászás, futkosás eltereli figyelmét a hólyagokról.
– Adjunk neki egy ládikában ezernyi apró, érdekes kacatot – addig is telik az idő, amíg átvizsgálja.
– Építsünk rögtönzött tornapályát a lakásban: legyen négykézláb mászás, ugrálás, lopakodás, cikázás.

Rokon vírusok
A herpeszvírusok családjába a következő kórokozók tartoznak: az ajak és a nemi szervek herpeszét okozó herpes simplex virus (HSV) 1 és 2; a bárányhimlőért és az övsömörért felelős varicella-zoster virus (VZV); a Pfeiffer-féle mirigylázat (mononucleosist) okozó Ebstein-Barr virus (EBV) és a cytomegalovirus (CMV). Bár ugyanaz a víruscsalád, mégsem megalapozott az a hiedelem, hogy ajakherpesszel küzdő betegtől bárányhimlőt lehet kapni. Sajnos, ez a téves információ nemrég orvos tollából is nyilvánosságot kapott az interneten.

Kitekintés
– Az Egyesült Államokban és Kanadában a lakosság teljes átoltottságára törekednek, a varicella-vakcinát kötelező oltásként vezették be. Egy járványban, amit a varicella zoster "vad törzse" okozott, az oltás csak az esetek 44 százalékában biztosított teljes védelmet a beadás után három évvel. Ez az arány jóval alacsonyabb volt a vártnál, emiatt a már beoltottak újraoltását javasolják. (New England Journal of Medicine 2002.)

– Franciaországban a teljes átoltottságot javasolják, a számítások szerint a csecsemőkori, minden gyerekre kiterjedő oltás a leginkább kifizetődő az államnak.
– Angliában kimutatták, hogy minden csecsemő oltása nem kifizetődő, ők a kamaszkori oltást javasolják, azok számára, akik addig még nem estek át a betegségen.
– A bárányhimlővel és a bárányhimlő elleni oltással foglalkozó tudományos munkacsoport, a EuroVar (European Working Group on Varicella) a varicella elleni oltóanyagot gyártó cég támogatásából tartja fenn magát.
– Az amerikai VZVRF munkáját szintén az oltóanyaggyártók támogatják.