Hosszú évtizedek óta foglalkoztat minket a kérdés, vajon az a normális, ha a gyermek szüleivel alszik, vagy az, ha külön szobában. A kérdés nem csak a szülőket, de a szakértőket is megosztja. Míg egyesek a családi összetartás jelképét látják benne, addig mások "mumusként" kezelik a kérdést.

Együtt vagy külön alvás?

Evidens, hogy a baba szüleivel egy szobában alszik, sőt, sokak számára az is egyértelmű, hogy egy-két éves korig, ha nem is egy ágyban szüleivel, de ugyanabban a szobában alszik. Természetesen ez sok mindentől függ, többek között attól, hogy az apa hogyan viszonyul a kérdéshez.
Nem egy családban a baba hazaérkezését követően az apuka külön szobába költözik. Természetesen nem harag, vagy sértődöttség vezet idáig, csupán sokan képtelenek a nyugodt alvásra, ha a gyermek néhány óránként sírással ébreszti őket. Ez a reakció teljesen érthető, hiszen amíg a kismama otthon marad gyermekével, az apára hárul a családfenntartó szerepe.
Más családokban viszont az apa is aktívan részt vesz a gyermek pelenkázásában, felkel, ha a gyermek éjszaka sír, s az anyához hasonlóan ez egyáltalán nem megterhelő számára.
Tehát családonként más és más szokás jellemző, mely nem jelenti azt, hogy csak az egyik, vagy másik megoldás lehet jó.

Hol és meddig?

Fontos kérdés, hogy hol aludjon gyermekünk, s ha az együtt alvást választjuk, hány éves korig engedjük a közös alvást. Természetesen az arany középút a legjobb megoldást; együtt, de mégis külön. A kisbabáknak természetesen anyjuk közelében kell tölteni az éjszakát, hiszen a pelenkázás, szoptatás, vagy akár az étel visszabukása miatt fontos a felnőttek közelsége.
Egy éves korban már nem jelenthet gondot, ha a gyermek közelben, nyitott ajtónál egy másik szobában alszik. Egy babafigyelő készüléket is elhelyezhetünk a szobában, hogy jobban halljuk gyermekünk minden mozdulatát.
Elengedhetetlen, hogy gyermekünk időben megtanuljon külön aludni. Nem jelent problémát, ha reggelente átszalad a szülők szobájába, esetleg hetente egy-két napot ott alszik, de a későbbiekben gondot okozhat, ha ez szokássá válik. A gyermeknek meg kell tanulnia, hogy a sötét szoba, az esetleges rémálmok csupán képzelete szüleményei, s nincs oka félelemre.

Az együttalvás hatása a párkapcsolatra

A szülők szexuális kapcsolata általában tabutéma, pedig szorosan kötődik a gyermekvállaláshoz. A gyermekágyi időszak végével természetes, hogy újra elkezdődik a szexuális élet, ebben azonban nagy akadályt jelenthet, ha a gyermek minden nap szüleivel alszik (főként nagyobb gyermek esetén).
Eltekintve a szexuális élettől, a szülők érzelmi kapcsolatára is hatással lehet, ha életük minden perce három emberből áll. Fontos és természetes dolog, hogy a szülők szeresség gyermeküket, ugyanakkor önmagukról, saját igényeikről sem szabad megfeledkezni.
Sok kapcsolatban a gyermek játssza a központi szerepet, majd amikor felnő, a szülők rádöbbennek, hogy gyermekükön kívül szinte nincs közös témájuk. Éppen ezért fontos, hogy a szülőknek jusson ideje egymásra és saját magukra is.